Mi sort lir kékpar, La Frans nana lo dézyèm domèn maritime an parmi tout péi. L’Amérik i vien an promyé avèk plis douz milyonn km2. La Frans i vien an dézyèm avèk plis onz milyonn km2. Aprésa nana L’ostrali, épi La Rissi épi d’ot ankor. Pou la Frans son ZEE (zone ékonomik éskliziv) i roprézant in bordir 200 mil (1852mx200=370400 m donk alor 370 km). Domenn maritime La Frans lé dann tout bann mèr, an parmi dann l’oséan indien.

Kosa sa i ansèrv ? I ansèrv pou la pèsh, i ansèrv galman pou alé rod pétrol, rod bann métal lé bien rar é bien nésésèr sof kan lé dann fon la mèr é zordi na poin ankor lo moiyin pou alé rodé, mé bann z’onm de syans i dézéspèr pa gingn fé in n’afèr konmsa… Mé i diré zot lé pa tro présé alé rod bann z’afèr-la : zot i sava rod poisson, é tout sort kalité produi dann la mèr, mé zot i pé alé pli loin pars i fo pa obli in n’afèr : la mèr lé bonpé pli gran ké la tèr é demoun i komans solman dékouv sak nana dodan é koman alé rod ali.

Mi antan déza bann kasèr lé kui, apré di kosa Justin i vé alé rod dann fon la mèr ? Kosa in pti galé konm La Rényon i pé alé rod dann fon la mèr ? Nou na poin sou-marin, nou na poin la téknik pou fouy bann puy an profondèr, épi La Rényon sé La Rényon é lo domenn maritime sa i apartien La Frans... Sé la ké moin lé pi dakor pars ni pé pa ronons sak pou moin sé nout bien konmsa. Myé k’sa, mi pans La Rényon i doi rovandik in droi dsi léspas maritime dan nout zalantour, é plis ké sa, i fo ni rovandik in droi dsi Sin-Pol, Amsterdam, la tèr Adélie. Akoz pa ? Akoz si na nodil métalik bandé sé bann gran konpagni k’i doi pran tout pou zot é nou débout gète.

Mon bann konpatriyot rényoné, tansion pangar, ni pé pa krash dsi nout droi konmsa, mé zot i konpran bien i fo pa ni lès anou fèr, é ni réklam in gouvèrnans i pèrmète anou rovandik nout bien, sak pou moin sé nout bien.

 Justin