Dopi kék zour néna bann gro niyaz la pré ramasé dsi nout prodiksyon kann. Dopi kékzour ni koné gouvèrnman lé paré pou shant lo mizérér dsi nout prodiksyon é dsi bann prodiktèr nout péi san fé in kont avèk plis douz mil famiy i viv avèk la prodiksyon kann.
Antansyon, mi di kann, é mi di pa do sik. Pars do sik sé in produi, mé kann sé a l’èr kni koné plizyèr santène produi épi sou-produi i pé tir dann kann. Mi pé rapèl azot inndé : boushon avèk la mar kann, légo avèk plastik biodégradab i sort dann kann. Mi pé anparl azot ankor bagapan, karbiran, matyèr plastik, lévir, langré, médikaman, konpos, léstrésité, gallabé, bonbon, vèrni.. . Mi arète la pars nout zournal la fine anparl de sa épi si mi tronp pa noré konm ki diré koni zordi par la sink san produi i tir dann kann.

Alor kan i parl solman d’sik, sa I mète amoin an kolèr é ou la bo dir, rodir, néna poin pli sour ké sak I vé pa antann, néna poin plis avèg ké sak I vé pa oir, é na poin pli trète par rapor nout prodiksyon kann ké sak I di solman dosik, dosik, dosik..é i obli nout kann konm moiyin pou dévlop nout lékonomi. San parl sak par ignorans sansa par trayiszon a préfèr tir zot mèm in bal dann z’ot pyé.

Néna ankor in n’afèr mi shass pa ansanm, sé sak i di alon rash tout kann pou fé lo viv pou nou manzé. Alé oir, inn i anpèsh pa l’ot. La pa nout prodiksyon kann va anpèsh anou plant légime, plant do ri, plan mapinm-sorgo si zot i konpran myé –plant ravaz, kafé bourbon pointu, lo thé gran kalité, épi d’ot é d’ot é d’ot ankor. La pa nout kann va anpèsh anou dévlop lélvaz, an kontrèr. Mé zami, nout tèr néna in gran fonn zénérozité, mé nout sistèm i tourn ali lo do.
Kann la pa solman do sik sé tout sak i pé fé avèk, é néna dé shoz, mi di azot i ont par santène koprodiksyon.