Mé la pa solman pou sa, sé galman pars mèrkrodi soir kamarade Ary la rapèl anou koman bann député éropéin, la komission é toute lo bistrak, la sabote noute prodikssion kann dann loutremèr alé oir avèk lidé d’bann réjyon ultrapériférike - in lidé Paul Vergès - té i pé plédé, lité é gingn la bataye pou sov noute prodikssion kann.

Biensir noute kèr anou Rényoné, anou Martiniké, anou Guadloupéin i sègn kan ni rapèl koman sa la éspassé é an pliss avèk in pouvoir sossyaliss dan La Franss. Lé vré nou lé loin, lé vré nou lé ultrapériférike, lé vré nou la poin lo moiyin pou fé noute lobbiing… Mé bann dépité franssé lété la é lété dann zot devoir sov noute prodikssion - parl pi gouvèrnman La franss, parl pi prézidan La franss plito tibe dizèstif ké sèrvo mobilizé.

A biensir zot kiltir la pa la note, é sirman si mi di azot kann bonbon, kann guingan, kann ra gro panss, kann tamarin, pti kann roz, kann koton noir, kann 337, 390 é d’ote é d’ote ankor sirésèrtin sa i di pa zot arien é zot déssizyon kriminèl sé konmsi la pa fé azot arien. Mé nou bann ti kolon loutremèr la pa konm zot ni réazi, tèlman ni koné normalman sa sé d’lor pou nou… sa i doizète lor pou nou, la baz noute lindistri, sé lo poin dépar noute divèrssifikassion, san obliye noute kiltir plizyèr foi sékulèr.

Mon késtyon ? Mi domann amoin si nou la bataye konm i fo, si ni bataye konm i fo, zordi ké ni koné noute prodiokssion kann ménassé d’mor dann l’outre-mèr. Mi domann si nou la fé sak i fo fé dann in ka lézitime défanss ékonomik. Mi domann si nou la pa rate kékshoz, konm inn marsh nou la soté, mé lo tan pèrdi sa i ratrape sa kant mèm. Alon komanss mète Léon Deffontaine anlèr, dimansh, apré ni oi.

A bon antandèr, salu !

Justin