Na in bon kamarad la sone amoin, lindi soir, pou dir amoin, dann sak i ariv Mayotte épi dann bannzil komor - lé troi z’ot - bonpé d’moun na tandans diminyé la résponsabilité La Frans é son bann gouvèrnman fransé par raport lo problèm dé komor. Dizon lo gouvèrnman koméla, lé osi trakasé pou sa ké pou son dèrnyé slip izé afors lavé ké na pi d’form é pi d’koulèr. Mi pans mon kamarad la bien rézon é sé pa pars i apèl inn Mayotte épi lé z’ot répiblik Komor ké gouvèrnman La Frans i doi z’ète éskizé.

Pou kosa mi di sa, pars mi pans bann rényoné i doi détoksik z’ot tèt avèk sa. Sirtou sak la shant La Marséyèz kan bann ésportif Mayotte la anroul azot dann drapo fransé dann zé dé z’il. K’in san k’inpir abrèv z’ot siyon !… Pandan éstan-la bann ésportif komor la pliy z’ot balo é la rotourn shé zot. Tousa avèk lo komantèr d’in minis l’éspor gouvèrnman fransé ké mi konsidèr konm lo pli kouyon minis nana ankor zordi dann lo gouvèrnman.

Kisa i pé ésplik amoin pou kosa, apré in référandome roganizé par La frans, moi d’désanm 1974, pou l’indépandans lé komor, aprouvé par plis katrovin pour san lo zéléktèr, gouvèrnman fransé la trouv té zis dé sépar Mayote par rapor son troi z’il sèr… in sinp konparézon : pou kosa zordi i sépar pa L’ékos épi l’irland di nor avèk l’anglétèr é lo péi dé Galles pou ar-romar azot avèk l’érop. Dann kèl koko malad in n’afèr konmsa i pouré zèrmé. Poitan l’ané 1975 nana in koko fransé malad la mazine in n’afèr konmsa.

Final de kont mon kamarad na san foi, mil foi rézon gouvèrnman La frans lé san foi, mil foi koupab dann sèt afèr-la. Pli pir li lé san foi, mil foi résponsab par raport bann zil komor épi nout séktèr l’oséan indien pou tout sak la fine arivé é tout sak i sava ankor arivé… San foi, mil foi résponsab-san foi, mil foi koupab.