Zésklav mor antéré san sépultur ? Zésklav antéré san sépiltir l’avé dé ta épi dé ta.

Oui pou in bonpé rant zot. Dabor sak lété pa batizé katolik malgré lo bann komandman lo kode noir 1723 épi 1689. Bann zésklav sak lé mor avèk lo kou [1] épi sak lété viktime la trète ilégal. Pou anshové, dizon osi pou bann zésklav té antéré dann bordir bitasyon, konm i antèr zanimo mor… San sépiltir, san in sérémoni familyal, san réspé pou zot tradisyon. Mon bann zamiy i fo fini avèk so lidé lésklavaz vizaz imin é sak i kontinyé di sa, épi i ékri sa, zot lé kékpar in pé konplis lo falsisfikasyon nout listoir .

Astèr, in pé va di akoz i fé lèv ankor in n’afèr konmsa ? Moin lé sir zot lé riska b dis : « akoz i arfé lèv lo mor ? » Néna plizyèr rézon é an parmi lo fète si lésklavaz épi la trète lé rokoni par la loi konm krime kont l’imanité ziska zordi i parl pa la réparasyon é mi pé dir néna in mayon k’i mank. Afèr ankor anparl de sa ? Pars dsi la tèr néna ankor lésklavaz é La Frans i kontinyé frékant bann péi-la konmsi zot lété frékantab, in bann kriminèl konmsa !. [2].. Lo pli sir pars zot néna larzan.. Akoz ankor ? Pars listoir lésklavaz, épi la trète, épi l’angajis sa i amontr pa lékol, i kashyète nout pèp la réalité é sa sé in n’afèr ki doizète dénonsé ziska k’in zour sa i arète.

Konba d’aryèr gard ! Konba d’aryèr gard, mi pans pa ! Mé konba aktyèl, konba zordi, konba nout bann zansète i domann anou pou améné pars landroi zot i lé zot i pé pa ! konba lé pli nénsésèr zour an zour pou améné. Ala pou kosa, kan nout bann kamarad la désid fé in sérémoni dann simityèr père Lafosse pou bann zésklav mor san sépiltir, mi pans zot l’avé é zot néna rézon é é sa sé in n’afèr i doizète marké a l’onèr nout parti kominis rényoné.