Mi apèl sa konmsa pars mwin la antann dir Air Austral la bézoin larzan é la bann k’i fé plizyèr milyar zot la pankor vèrss arien. Mi rapèl kan bann gran magazin lété an vante ébin la pa la bann an késtyon l’ashté sé bann mauricien. In pé partou néna bann sossyété lé an difikilté é inpossib azot trouv sa dann lotofinansmanan parmi bann milyar k’i dor.

Donk sanm pou mwin néna matla larzan i dor par-si par-la é i fé pa granshoz bien itil ansanm… Sé pou sa mi poz la késtyon : kossa i ansèrv in larzan antassé si li ansèrv pa pou dévlope lékonomi par lotofinansman. Kossa sa i ansèrv si lékonomi kapitalist pou son dévlopman i puiz pa ladan ?

Fitintan nou bann kominiss nou téi di néna kékshoz i apèl lésploitassion néokolonyal é sa i anpèsh in dévlopman korèk noute lékonomi pars la mète an plass in mashine pou transform larzan piblik an larzan privé sanké sa i ansèrv kékshoz noute lékonomi rényonèz.

Na pwin lontan in kamarade la di amwin : i koné la kantité larzan i rante La Rényon, mé inpossib konète konbien i rotourn dann bann mézon mère. Lé pa égzazéré d’dir sète afèr-la lé pa klèr ditou. Konm la formassion bann pri lé pa klèr ditou. Konm la rézon la shèrté d’la vi lé pa klèr non pli… Mi di sa pars étan pti kolon mwin la poin lo moiyin konète la réponss bann késtyon mi poz mèm si pou mwin sa inn bann késtyon éssanssyèl.

Alor, kissa i sava klèr noute lantèrn anou rényoné, pou ké ni fini par konprann kékshoz dann lo bouyon noir lo zourite noute lékonomi i larg pou anpèsh anou konprann in pé lé shoz, mèm pa bokou in pti morsso konm séga lontan téi di.

A bon antandèr salu !

Justin