Mé zami, lésklavaz té aboli ofisyèlman l’ané 1848, lo 20 désanm. Si ni rogard bien bann shif, dann tan-la l’avé 58 mil pèrsone té i di lib é 62 mil lété zésklav lo zour la aplik in désizyon Sarda Garriga-pti nové Napoléon - l’avé fé anrozistr dann bann gran liv tribinal Sin-Dni, kan li la débark shé nou.

Na poin lontan l’avé in polémik : dsi kosa par l’fète ? Sinploman in pé i di, é sa lé vré, la plipar rant nou néna zésklav dann nout bann zansète épi néna galman zésklavazis. Sa sé in kékshoz lé inposib kontèsté. Mé la suit, la polémik la pa sa. El i port dsi in l’afirmasyon . Zot i di nou néna zansète zésklav é lé bon pou sa mèm. Zot i di galman : nou néna zansète zésklavazis é lé bon pou sa mèm. Donk pou zot i fo pa fé in pla sanmsa. I fo pa rode midi a katorzèr.

Alon pran bann zésklav maron, sansa bann zésklav révolté kont l’ord ésklavazis. Koman ni apèl azot ? Soi ni apèl azot bann bandi, bann voiyou, bann robèl. Soi ni apèl azot bann éro Listoir La Rényon é mèm ni pran parti pou zot dann zot lite kont in lord dégélass.. Suivan ké ni di inn - é moin lé sir néna rényoné i pans konmsa - sansa ni di l’ot, é sé lo poinn vizé bonpé rant nou, ni rogard pa nout listoir in mèm manyèr : nou néna soi in vizyon réaksyonèr par raport nout listoir. Soi nou néna in vizyon progrésis par raport nout listoir.

Astèr, alon pran bann shasèr bann noir maron : soi ni di, sé in bann défansèr l’ord établi, é d’inn sèrtènn fason pou nou sé in bann éro. Soi ni di sé in bann konplis bann krime kont l’imanité é pou nou, ala lo bann bandi. Astèr ni artrouv d’in koté sak néna in vizyon réaksyonèr nout listoir, épi d’in ot koté sak néna in vizyon progrésis par raport nout listoir.

Astèr ni pé domandé si nout vizyon nout listoir lé inportan sansa si li lé pa : pou moin li lé inportan é ni pé pa dir ni s’anfoutsa, ni kass pa la tète èk sa, sansa lé konmsa é pa otroman. Mi pans noré ankor in bonpé zafèr pou dir dsi lo dé fason oir listoir lo sistèm ésklavazis isi shé nou.sirtou mi kroi néna in bonpé konba pou améné avan la vérité i klate an plin zour.

Nb - Romark bien mi parl pa sak i pans lésklavaz la pa égzisté isi La Rényon. Mi parl pa non pli sak i pans lésklavaz té in manyèr fé viv ansanm zésklav épi zésklavazis… in vizyon révizyonis listoir La Rényon.